Az előző posztban volt szó arról, hogyan kezdjük el a teakészítést egyszerüen. Most egy kicsit bonyolítom.
A teakészítéseimről rendszeres naplót vezetek.
Annak ellenére, hogy azt tapasztalom, hiába mérsz le mindent, teremted elő ugyanazokat a feltételeket akkor sem mindig reprodukálható a biztosan a végeredmény.
A teakészítés valahol varázslat...
Mégis számtalan olyan gondolatot, inspirációt kaphatunk, amit érdemes lejegyezni - az ízen, illetve az eredendő tényadatokon túl:
Milyen hatással volt ránk a tea? Megnyugtatott? Felpörgetett? Különleges íz élményt adott? Kinek ajánlanánk? Kinek mutatnánk meg szívesen? Hogyan készíteném legközelebb?
Tényadatokként általában a következőket jegyzem le:
Dátum. A tea neve, beszerzési helye. Szüret ideje. A víz típusa, hőfoka. Eszközöket. Mennyiség.
Nézzük, hogy néz ki ez gyakorlatban, egy 1990-ből származó Tajvanon érlelt öreg puer esetében:
***
- Tea: Öreg puer
- Szüret: 1990
- Víz: szűrt (Brita)
- Eszköz: Yixing kanna
- Mennyiség: 6 gramm
- Felöntések: 10+
Eredendően: nagy 100 grammos csésze, fém dobozban tárolva. Szárazon kellemes, földes illat. Erős préselés.
Hatásában: egységes, hamónikus íz és aroma, nem túl harsányan megjelenve. Erőteljesen élénkít, de nem egyből. Viszont nehezen enged (Na még egy felöntést!)
Kinek ajánlanám: akik már ismerik a puert, esetleg "kezdőknek" a klasszikus, de nem túl erőteljes ízek miatt.
Milyen alkalomra: baráti beszélgetések mellé kitűnő. Sok felöntést elbír, élénkítő, kellemes társ.
***
